Arundel Castle


A kastély a tájékoztató füzetről.

A kastély az internetes címlapról.

A kastély madártávlatból.


A Kastély lentről, tőlünk.

Lassan két hete, hogy hármasban ( Adri,Tamás és Én ) elindultunk megnézni az Arundel kastélyt.
Adri

Az előzményekről csak annyit, hogy Adri előző este érkezett, jól "kibeszélgettük" magunkat, hogy Tamást idézzem: "mallott a pitty" azaz hajnalodott, mikor lefeküdtünk aludni. ( Jó alapok egy kiránduláshoz?! ) Szóval, az előre elkészített szendvicsek, az innivaló, a naptej, a napszemüveg, a pót elemek, a fényképező a táskába, indulás.
A történethez mindamellett, hogy csodaszép volt a táj amin áthaladtunk, hozzá tartozik, hogy átéltünk egy balesetet. Nyugalom, tulajdonképpen nem velünk történt, mi csak szemtanúk voltunk. Szóval csodálatos Angol közlekedés. Jobbról egy öreg piros sportautóval próbált kikanyarodni egy fickó. Lefulladt. Gondolom régen állt már ott, gondolom elöntötte az agyát a vörös köd. Velünk szemben egy BMW 5-ös ( vagy mi ) kiengedte, mi megálltunk, kiengedtük. Indítás, nagy gáz, kormány elteker, kuplung feldob, öreg autó jobb eleje és bömös hátulja összetört, alkatrészek törtek, repültek. No ebben nekem az volt az új, hogy ilyet még sosem láttam. Az eredményt volt szerencsétlenségem ( trauma intenzív ) látni, kisebb bakik adódtak már a mi életünkben is, láttam baleseti helyszineket és balesetet szenvedett autókat. De a folyamat maga, a szemem előtt, csak most. Ezen túl, és kívül megérkeztünk.
A környék és a hely várakozással töltött el bennünket. Találtunk parkolóhelyet, nem túl messze, nem is egy vagyonért.

Az angolok nagyon mások, sok nagyon jó és sok nagyon rossz tulajdonságuk van. Az egyik számomra pozitív tulajdonságuk a múlt tisztelete. Csodálatos módon vigyáznak hagyományokra, ( azért volt már rá példa, hogy az idegeimre mentek vele! ), épületekre, tárgyakra. ( Kastélyaikra, váraikra, templomaikra. ) Hozzáteszem gyakorta lakják is, mint itt alább a képen látható, hogy van a közönségtől egy elzárt rész saját használatra. ( Azért egy lesifotót megeresztettünk! :- D )

Belső udvar.

A lesi fotóra pedig úgy volt lehetőségünk, hogy ezen a függőfolyosón jutottunk át egy toronyba, ahol rengeteg csigalépcső volt. ( Sokat gondoltunk Margitra. ) És tulajdonképpen egy hadtörténeti kiállítás volt berendezve bábukkal, hogy hogyan is védekezhettek a támadásokkal szemben.

Az is jellemző, hogy a tulajdonosok határozzák meg. hogy mit lehet éppen megnézni. Azaz, ha "otthon" tartózkodnak vannak elzárt területek. Itt, most csak az egyik kertet nézhettük meg.

Ez a kép Hampton Court-ben készült egy egyszerű virágágyás fehér és piros muskátlikkal, a szélén meg a tipikus temetői virággal. ( Ez elég fanyarul szól. ) ( Szóval Júliám ez szimpla MUSKÁTLI, extrák nélkül! )

Az angol kertekben nem extra virágokra kell gondolni ( mert mi extra van a muskátliban ), hanem az elrendezésre, a kompozíciokra, és az aprólékos kertész munkára. Az építményekre, a csobogókra.


Lugas.

Egy kép a nem látott kertből.


Ez hihetetlen, de egy fa építmény. Az érdekessége, hogy belül vízsugárral egy koronát tartanak fent benne. Egyébként ez is a kertben van.

Íme a korona.


A kert egy része.


Rózsakert.


Másik jellemző szokás az öreg autók karbantartása, használata, bemutatása. Ja, hogy jön ez ide, szóval egy veterán autó kiállításba futottunk bele, mindjárt az elején.




Ez még kurblival indul!

Sajnos a kastélyban nem készíthettünk képeket. ( Részben érthető. ) Viktoriánus korabeli tárgyakkal, bútorokkal van berendezve a látogatható rész. Csodálatos, kicsit giccses, gigantikus, lenyűgöző, ...
Sajnálom, hogy nem készíthettünk képeket, mert leírhatatlan.

A tájékoztató füzetből van ez a kép, ők rajz szobának nevezik.
Íme a bútorok egy része.

Lépcsőkorlát.

A kastélyt nyílván többször is átépítették, kiegészítették, más-más volt a funkciója. Jelenleg Norfolk hercegének és családjának tulajdona. ( Kb. a 14. sz.-tól, ha jól tudom. )


Étkező.

Viktória királynő is ellátogatott ide ( talán 3x ). Így a szobája is be van rendezve. Hogy ezek az angolok milyen pici emberek voltak! Nem mintha most nagy ágyaik lennének, mert a 180 széles ágyat ők már king size-nak becézik, no de egy kiránynőnek babaágyat? Mellesleg hihetetlen, hogy micsoda pompa vette őket körül.


Egy hálószoba, nem Viktóriájé.

Több nemesi családnak is van berendezett hálószobája, mind mind különböző. Nem mintha illdomos téma lenne, de a toalettek is érdekesek. Mármint, hogy akkoriban hogyan oldották meg a "kérdést". A szobák mellet a folyosóról egy beugróból nyílik, ablaka feltétlenül van. Fából készültek, hasonlítanak a tábori alkalmatosságokhoz. Nagyon ügyesen és fondorlatosan úgy építették ki a mellékhelységek ezen szerkezeteit, hogy vagy a tetejét tudják felhajtani és kiemelni valami "edényt", vagy az elején van erre "lehetőség". Szóval a hálószobáktól gyakorta paravánnal választották le a fürdőhelyeket. Helyenként csak mosdótál van, helyenként fürdőkád. Van nagy pompával berendezett fürdőszoba: vörös márvány fürdőkád ( hmm ), fotelok a fürdőszobában...
Bármely szobában amelyeket láttunk elképesztettek bennünket a kézzel faragott, aprólékosan díszített bútorok , aranyozott festések a bútorokon, a falakon, a használati tárgyakon. Elefánt csont intarziás asztal, ... milliónyi aprólékos munkával készített használati tárgy, kínai váza ... családi festmények ( atyám ennyi ronda ember ).


Vésett, festett trónusok.
Az intarziás asztal is hasonlóan apró mintázatú, a berakásokat elefántcsontból készítették, sajna kép nincs.

Szót kell ejtsek arról, hogy a könyvtár is lenyűgöző volt. Két szinten padlótól plafonig körben könyvek. Közben szófák, fotelok, íróasztalok, tanuló sarkok, középen nagy ovál asztal. És a könyvek sem ponyvák: Shakespeare, történelmi atlaszok ...

Könyvtár.


Könyvek.

Nemrégiben többek között itt forgatták a The young Victoria című filmet, meg fogom nézni, és azt hiszem mindenkinek ajánlom aki kíváncsi, hogy körül belül mit is láthattunk.

A film.


Összegezve a beugró nem volt nagyon drága és abszolúte megérte, mert lenyűgözött minket.
Nem csak a kastély a környék is. Egyébként is sok Angliában az öreg favázas ház, egyébként is rengeteg apró "csencsét" antikvitást ( vagy utánzatot ) lehet venni, de itt különösen. Már-már becstelenségnek éreztem az autók közlekedését.


Látkép a faluból.

Azt hiszem hatalmas élmény marad mindannyiónknak, annak ellenére, hogy szerintem nem lehet és nem is tudtam szavakkal visszaadni.

A megjegyzés rovatban látogatási infókat "rejtettem el".



Próbálkozások

Létrehoztam ezt a blog-ot. Remélem mindenki örömére. Szeretném megosztani az ismerőseimmel a mindennapi problémákat, a boldog pillanatokat ( alkalmanként a kevésbé kellemeseket ), és a kirándulásaink élményét.
Üzemeltető: Blogger.
abcs