Nem tudom kinek milyen szokásai vannak hal fogyasztás terén. Én be kell valljam jobban szeretem a hazai folyami édesvízi halakat a tengeri halaknál. Állítólag az ásványi anyagok végett ezek egészségesebbek ( kedvenc ásványi anyagom az arzén ).
Az elkészítésben is gyakorlatilag két módozat a kedvencem, természetesen a halászlé és a paprikás lisztbe forgatott sült hal szelet.
Mivel napi szinten látok halat és kellően undorodom ettől a bundázott formától ( amely a sör tésztához hasonlít, de szerintem nem az, hiszen áll lisztből, vízből és sütőporból ). Hozzáteszem az itteni divat, hogy a halat meg úgy általában semmit nem sóznak, no nem mintha egészséges lenne, de úgy hiszem, hogy egy enyhén sózott étel jobb választás az után sózásnál. Egy kis zacsiban 5 g só van, a napi bevitel ideális esetben egy felnőtt embernek 6 g.
Folyami halat vásárolni ebben az országban? Akinek van türelme. De az mondja el azt is, hogy hol lehet leves csontot venni.
Ebből az okból született meg a következő alkotás.
Ami így hirtelen nem mutat túl jól, szeletet persze nem fotóztam belőle, csak nagy mohón ettem. Kitaláltam, hogy a halat valahogyan másként kellene elkészíteni, mint a már felsoroltak. Olvastam ezt azt és megfogalmazódott a fejemben egy ötlet, na meg kényelmes utat választottam. Így mint az alábbi képen is látható olíva olajjal kentem ki egy tálat és néhány meghámozott krumplit szeleteltem bele, megsóztam egy kissé, felöntöttem kb egy pohárnyi vízzel, lefedtem alufóliával és betettem a sütőbe.
Közben a halat kissé megsóztam és megborsoztam.
Előkészítettem a kefírt( 500 ml ), amelyhez egy kis kaprot kevertem és két teáskanálnyi lisztet adtam hozzá, és lereszeltem a jelen látható sajt felét ( ami 300 g ).
A majdnem kész krumplira rátettem a halat, leöntöttem a kefírrel.
Rászórtam a sajtot és visszatettem a sütőbe.
A legelső kép lett a végeredmény. A hibája az egésznek, hogy ez a kefír egy elég folyékony állagú termék, a végén megsülve rengeteg savót eresztett ki, amelyet le kellett öntenem. Az összeállítás azonban nagyon finom lett és végre jóízűen egy tisztes adag ennivalót ettem meg. Elhatároztam legközelebb egy sűrűbb állagú, valószínűleg joghurttal próbálkozom. Mint ahogyan az előző bejegyzésemben már írtam gondjaink vannak az étkezéssel. És több dologgal is próbálkozom, hogy valahogyan felkeltsem az érdeklődésüket az étel iránt, például vicces tálalással, amelyet nagyjából két hónapja követtem el és le is fotóztam.
És ezen kívül az utóbbi időben próbálkozom elsajátítani a tejhabosítás és a kávékülönlegességek elkészítését. Persze az eszközeim kezdetlegesek. Tamásom a cappucinomat és lattemat kóstolgatja, magamnak 70%-os belga csokiból pedig forró csokit szoktam készíteni.
