Karácsonyi készülődésbe kezdtünk.

2009. november 24., kedd 19:23 Bejegyezte: Novák Erika
Most már itthon is.
Elkezdtem kipróbálni a szaloncukor készítést. Egyrészt, hogy mennyi lesz egy adott mennyiségből, hogy hogyan sikerül, hogy szeretjük e, hogy macerás e. Kerestem a neten, találtam is sok sok receptet, sok sok jó tanácsot. Persze nem most kezdtem el keresgélni, hanem már jóval korábban, hogy nagyjából mi is kell hozzá, no meg kell e hozatnom valamit Magyar országról. Alapvető gond a csomagoló anyag beszerzése, és külön nehézség volt, hogy honnan szedjek én drótot, mégsem járja, hogy otthonról kérek 20 cm drótot. DE! Megvettem, a drótot is, tulajdonképpen azt a drótot vettem amivel otthon ( meg itt is ) a szálas virágokat szokták "kipányvázni", de drót.
Tulajdonképpen nagyjából elhatároztam, hogy mit szeretnék karácsonyra készíteni és elkezdtem beszerezni vagy előállítani a hozzávalókat. Természetesen lesz töltött káposzta, amihez már savanyodik a káposzta. Szeretnék mézes puszedlit, amihez már megvettem a mézet, mert miért vettem volna kis adagot, ha hamarosan úgyis kell, tehát vettem a nagyobb kiszerelést. ( Meg egyébként is eláll a puszedli, és nem árt ha puhul egy kicsit, csak hová rejtsem? Már, hogy "elálljon". ) És a jól bevált recept szerint lesz mákos és talán diós bejgli is, ami igazából pozsonyi patkó tésztából készül nálam. Szóval készítettem kétféle szaloncukrot ( ami nem is kétféle, de majd később ), meg vajkaramellát.


Mielőtt bárki is plágiummal vádol ez a kép egy Beatbull nevű blogozó oldaláról van
( http://www.beatbull.net )

A vajkaramella receptjét szintén Beatbull nevű blogozó oldaláról vettem, kicsit persze módosítottam és a saját tapasztalataimmal adom most elő. Különben egyszerű és nem értem miért is nem készítettük el eddig otthon, ahelyett, hogy vadásztunk a szlovák vagy lengyel változatra, mert az a finom. Ez kérem sokkal finomabb:
  • 250 ml tejszín
  • 250 g cukor
  • 30 g tiszta méz
  • 60 g vaj
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 3 nagy csipet tengeri só
az eredeti recept, a 30 g méz, nagyjából két evőkanál, ahol gyerekek vannak és édes szájúak ott minimum a kétszeres mennyiséget ajánlom. ( Tudom a tejszín drága mulatság, de megéri! ) Én porcukrot használtam, illetve vanília esszenciát, és minimális mennyiségű sót, a vajam 66 g volt, hát nem vágtam le. Puff minden bele egy lábasba, először felforraltam, majd szép csendesen hagytam főni. Jó sokáig fő, tehát nem kell nagyon ráizgulni, és agyon kavargatni sem kell. Azt írja, hogy ha már úgy látjuk, hogy kezdi elérni a karamell színt, akkor hideg vízbe cseppentsünk belőle, ha golyó szerűen ér le az aljára akkor jó, ha nem fűzzük elég ideig akkor nyúlós lesz, ha túlfőzzük akkor kemény. Az én véleményem meg az, hogy szép karamell színe legyen, próbálhatunk is, de ha szép színű akkor jó is. A szerző azt írta, hogy egy sütő papírral kibélelt formába öntsük, ha megdermedt daraboljuk. Na én vadásztam a papírt belőle. Azonban ha már eléggé kihűl akkor nagyon szépen lehet formázni kézzel ( akár szaloncukor formájúra ), vagy ha keményebbre készítettük akkor jól lehet vágni a végleges megszilárdulás előtt, szóval szerintem az a papír inkább zavaró lehet, de mindenki a saját elképzelése szerint. Én biztosan fogok csinálni még, nem csak karácsonyra. Az is igaz, hogy az általam készített karamella színe halványabb, az állaga gondolom formálhatóbb, nyúlósabb mint a képen látható.



Na valami ilyesmit is szeretnék, de ez nem lesz, legalább is nem saját kezű. Mert vehetek előre ízesített förmedvényt amiből talán lenne olyan állagú a zselém amilyen kellene, hogy legyen. Vagy vehetek zselatin lapot, amiből túl lágy lesz a zselém, és különben padig tök mindegy, mert a csokitól megolvad és nem lehet bevonni vele, csoki utánzattal pedig nem állok szóba.
Lett rumos kakaós, recept szerint 1/2 kg cukrot 3 dl vízzel 3 percig forraljunk, adjunk hozzá 1/2 kg tejport, 20 dkg kakaót, mazsolát, rumot, durvára vágott diót. Hát kérem mikor hozzá próbáltam adni a tejport ez olyan száraz volt, mint a góbi sivatag. Persze lehet, hogy túlzottan elforraltam, de a három perc az három perc. Szóval kihagytam a diót és a mazsolát, és adtam hozzá egy kicsi vajat és persze meglódítottam rummal, szép krémes masszát kaptam. Recept szerint két napig hűvös helyen kell "szárítani", majd felvagdalni és csomagolni, szárad még egy napot, majd meglátjuk. Illetve a nagy durranás ( lett volna) a konzum szaloncukor. Recept szerin 1 kg barna cukor kell hozzá. Hááát...
Ki mit ért barna cukor alatt... Szóval a barna cukor az ugye lehet a közönséges kristály nád cukor, illetve a kevésbé közönséges klasszikus melaszos barna színű barna cukor. No hát a barna cukor az barna, vettem a melaszosból. Az állaggal a főzéssel semmi gond, de melasz ízű, szóval majd Tamás elmajszolja. Szóval 1 kg cukrot 3 dl vízzel kell főzni, majd a végén ízesíteni és bevonni csokival. De mi pont a csoki nélküli konzumra vágyunk. A főzés na az már macerás, mert főzd, de ne forrald, akkor jó ha a drótból hajlított karikán cukor buborékot tudunk fújni. A kihűlt cukor masszát addig keverjük míg ki nem fehéredik. Különben ez is jól formázható, és természetesen amikor kevergetjük ízesíthetjük. Én mentával, kávéval, citrom és narancs aromával ízesítettem. Még készítek majd, fehér cukorból, hogy én is megkóstolhassam.


De elárulok egy titkot. Lesz marcipános is, persze a marcipánt már megvettem és kakaó porba kívánom megforgatni. Majd megpróbálom elrejteni az életem napos oldala elől, mert hát torkos a lelkem , ha pedig marcipánról van szó, nos...
Címkék: 0 megjegyzés

Olyan nincs, hogy nincs ... azaz mégis csak megtaláltam!

2009. november 18., szerda 18:29 Bejegyezte: Novák Erika
Addig meddig szerencsétlenkedtem az interneten, hogy végül mégis megtaláltam. Pedig egy egészen más dologhoz egy egészen más hozzávalót kerestem. Jah, hogy mit? A sikért, a lisztet.

Még nem próbáltam ki, hiszen ma érkezett, tegnap pedig más munkát találtam ki magamnak mára. Vettem egy jókora fej káposztát. Nem olyan hazai eltevős félét, ha nagyon mennék utána kapnék, hanem kereket, de legalább a levelei fehérek és nem zöldek. Van nekem egy 10 literes agyag savanyító edényem. No ez a káposzta akkora volt, hogy miután felmetéltem 3/4-ig megtöltötte tömörítés után. Lesz tehát karácsonykor töltött káposzta. Van már drótom is, ha ráérek valaha akkor szaloncukor is lesz, jah és a csomagoló papír kérdés is meg van oldva.

Vettem magvakat is, mert szeretjük a kenyerünkben. És vettem liszteket.










Nem csak ezt az egy félét, szépek nagyon, majd látjuk jó lesz e velük sütni.
Címkék: 0 megjegyzés

Karácsonyi készülődés

2009. november 13., péntek 21:56 Bejegyezte: Novák Erika
Elvesztem.
Annyira nem is, talán.
Szóval beindult a karácsony előtti őrület. Nem is annyira azért mert az embereknek sok pénze van vásárolgatni, hanem inkább pont az ellenkezője végett. Itt nagyon hozzászoktak a könnyű élethez és most nehezen mondanak nemet bármire is. Az európai munkás a hibás, minek jött ide. Persze az nem baj, hogy az araboknak öt felesége van otthon, éppen csak dolgozik és felveszi a segélyt. Az indiaiakkal sincs gond, akik még csak nem is dolgoznak csak segélyeken élnek. A feketén dolgozókkal sincs gond, csak az európai munka vállalókat minek engedték be. Mármint az Angolok szerint.
Kenyeret sütök rendületlenül, most kipróbáltam a gépi sütést, nekem úgy tűnik, hogy hamarabb szárad a kenyerem végette. Főztem is, szokásosakat. Persze nekünk nagy szám volt a sült kacsa mell, mert ritkán jutunk hozzá. Egyrészt mert árulnak egész kacsát, ami kettőnknek sok, vagy horribilis összegért filézett kacsa mellett. Alkalmanként látok libát is ( egészben).
Szalon cukrot szeretnék készíteni. A drót beszerzése okozza az egyik nagy problémát, a másikat az idő hiánya, és még a csomagoló papír.
Szóval mint említettem karácsony előtti őrület van. Az elmúlt években nagyjából november közepén kezdtük el a karácsonyi sütiket árulni és december elejétől a pulykát. Idén november elejétől áruljuk a sütiket és jövő héttől a pulykát. ( Kétszer is ráunok karácsonyig az összesre. ) Ezen a környéken az a szokás, hogy haloween utáni időszaktól kezdve folyamatosan kezdik elkészíteni a díszítéseket, majd november közepétől egyre erőteljesebben és nagyjából adventtől folyamatosan áll a karácsonyfa feldíszítve. Idén egy nagy mix az egész, mert a díszítéshez alkalmas kellékek még csak ezután kerülnek a polcokra, pulykát már két hete kapni.
Egyébként Angliában az a szokás, hogy a haloweent követő időszakban feldíszítik az ajtókat, ma már mindenfélével, régebben fenyő ággal, szalagokkal, dióval, tobozzal, fagyallal. Mostanában divat már nem csak az ablakokba állított futó fény, vagy "gyertya", hanem az egész ház dísz kivilágítása, és mászó mikulások, rénszarvas csordák a kertben. Szerintem jókora hivalkodás. Egy darabig persze vicces. Illetve elkezdik készíteni a karácsonyi pudingot. A puding odahaza és itt két nagyon különböző dolog. Itt tulajdonképpen egy aszalt gyümölcsökből álló valamiről beszélünk. Állítólag akkor jó minél előbb és minél több hozzávalóból készítik. Szokás, hogy egymáshoz eljárnak a család tagok, ismerősök, barátok és ekkorra vacsorát és meglepetéseket készítenek egymásnak, illetve ajándékokat tesznek a mint már említettem feldíszített karácsonyfa alá. Ők általában 24 -én karácsonyi partikat rendeznek a munka helyeken és 25-én reggel kezdik el kibontani az ajándékokat a fa alól, illetve 25-26-án ünneplik a karácsonyt. Akkor jön a Mikulás. Kíváncsi valaki a karácsonyi pudingjukra? Én a nagyiparit már kóstoltam annyira nem rossz, egyszer letöltöttem egy receptet, most azt idemásolom ( magyarra fordítom amennyire tudom ).


Tradícionális gőzölt karácsonyi pudding:
  • 110 g zsiradék, ( amely hagyományosan a marha veséje körüli zsiradékból készül )
  • 50 g szitált liszt, ( itt olyan lisztet is lehet kapni, amelyben már benne van a sütőpor, tehát sütőporos liszt kell hozzá )
  • 110 g "fehér" zsemle morzsa, ( a zsemle morzsa kérdés nagy kérdés Angliában, egyrészt a kenyerek édesebbek, másrészt a kalácsok sósabbak, szóval ez mindezeknek a száraz, héjuk nélküli változata morzsásítva )
  • 1 teáskanál fűszer keverék, ( gondolom mézeskalács fűszer keverékünk Angol megfelelője )
  • 1/4 teáskanál frissen reszelt szerecsendió,
  • jókora csipet fahéj,
  • 225 g barna cukor, ( azt írja közepesen barna, érti alatta, hogy nem a barna kristály nádcukor, hanem a kicsit tapadósabb melaszosabb fajta )
  • 110 g mazsola, ( az amit otthon arany mazsolának hívnak, fehér szőlőből készült )
  • 110 g mazsola, ( hagyományos, fehér szőlőből készült )
  • 10 g mazsola, ( apró fekete szőlőből készült )
  • 25 g kandírozott gyümölcshéj,
  • 25 g hámozott, szeletelt mandula,
  • 1 kisebb főző alma, ( hámozva és szeletelve természetesen, de a lényeg, hogy ez egy átmenet számomra a birsalama és az alma között, zulajdon képpen egy jócskán savanykás almaféle )
  • egy jókora narancs felének kifacsart leve,
  • egy jókora citrom felének kifacsart leve,
  • 2 teáskanál rum,
  • 75 ml barley wine, ( ami tulajdonképpen szőlő sör )
  • 75ml barna sör,
  • 2 nagy tojás
Végy egy nagy műanyag edényt, tedd bele a zsiradékot, a lisztet, a cukrot, a zsemle morzsát és a fűszereket, keverd el jól. Majd kevergetés mellett add hozzá az összes aszalt gyümölcsöt, a mandulát és a citrus leveket.
Majd add hozzá a tojásokat és a rumot, és a "söröket" és jó alaposan keverd ki. ( Ilyenkor szokás, hogy a család minden tagja keveri egy kicsit és kívánnak valamit. ) A keveréknek darabosnak kell lennie, de el kell válnia a kanáltól ha jól kikeverted, ha száraznak gondolod, akkor adj még hozzá folyadékot ( barna sört ). Majd lefedve egy éjszakán át hagyd pihenni.
Másnap egy jól kizsírozott formába tedd bele a keveréket, azt írja, hogy dupla vastag sütő papírral fedd be és jó szorosan kösd rá. Érdemes át is kötni egy fogantyút hagyva rajta. Majd gőzölő edényben vagy egy lábas vízben gőzöld 8! órát. Figyelj oda, mert rendszeresen vissza kell pótolni a vizet!
Hagyd kihűlni, cseréld le a fóliát a tetején és karácsony napjáig rejtsd el hűvös fény védett helyre. Karácsony napján 2 és 1/4 órán keresztül gőzöld újra, majd távolítsd el a fóliát a tetejéről és vedd ki a formából, megdíszítheted magyallal.
Leghatásosabb ha falmbírozva szervírozod rum mártással vagy rumos és brandys vajjal.
Ha valaki kipróbálja, akkor kíváncsi volnék, hogy ízlett e! Mert én ezt a receptet csak kíváncsiságból töltöttem le, és nem tudom, hogy milyen. Különben szerintem bármilyen aszalt gyümölcs jól elmegy bele. A "gyári" változatban van aszalt szilva is és kandírozott koktél cseresznye is. Én még több dió és mogyoró félét is el tudnék képzelni benne. Nos lesz e magyar változat? Szaloncukot helyett?!


Címkék: 0 megjegyzés

A tüzijátékok éjszakája

2009. november 5., csütörtök 22:30 Bejegyezte: Novák Erika
Ma van a tűzijátékok éjszakája Angliában. De csak én hívom így. Ők Bonfire Night-nak hívják, de nem csak Angliában szokás ünnepelni.
Szép kis történetet kerítettek az ünnep köré ( ami tulajdonképpen igaz is ) de, hogy Jankovics Marcellt idézzem: " A katolikus Guy Fawkes elfogása és kivégzése csak alkalom volt arra, hogy egy régi pogány szokást az anglikán egyház végre elfogadhatóvá tegye." Saját szavaimmal élve egy újabb megkeresztelt ünneppel állunk szemben. Nov. 5.-e a gregorián naptárban az utolsó előtti nap, tehát tulajdonképpen év záró ünnepség is lehetne. Illetve a kelta kultúrában november elsején ünnepelték ugyan a Samhain ünnepet, amely év záró és újévet köszöntő ünnep volt, amikor is ételt hagytak a család szellemeinek az asztalon és nagy tüzeket gyújtottak. Angliában mintegy 400 évvel ezelőtt ez a bizonyos úriember ezen a napon megpróbálta a parlamentet és I Jakab királyt felrobbantani. Elfogták, és kivégezték. Így nyilvánították ezt a napot a nemzeti hálaadás napjává, amelyet örömtüzekkel, a harangok megkondításával ünnepelnek. Mai formájában pedig boldog boldogtalan tűzijátékot vásárolva és használva ünnepel. Ne legyek igazságtalan, mert vannak nagyon is szép tűzijátékok.


Haloween-t az angolszász országokban ünneplik okt. 31-én. A gyerekek furábbnál furább jelmezekbe öltözve járnak házról házra, cukrot vagy botot felszólítással, és természetesen többnyire édességgel megtömve távoznak. Szokás a tök lámpás készítés. És kevésbé szép szokás, számomra abszolúte érthetetlen is a fák wc papírral való becsomagolása. Tulajdonképpen a haloween is a kelta samhain ünnepre vezethető vissza, és természetesen ez az ünnep is kapott történeti körítést. Tehát a képbe a töklámpás úgy kerül be, hogy látványosabb a tök a marharépánál. A marharépa pedig úgy került a ide, hogy a történet szerint volt egy Jack nevű részeges emberke aki alkut kötött az ördöggel, hogy ne kerüljön a pokolra, viszont a mennybe sem fogadták be. ( Bolyongó lélek. ) Ekkor Jack az ördögtől kapott egy marék parázsló szenet, amelyet kivájt marharépába helyezett és lámpásként használta arra, hogy ennek fényénél keresse nyugvó helyét.

Számomra egy a lényeg, akár pogány ünnep megszentelve, akár nem, a világban szinte mindenütt valamilyen módon lángot gyújtanak a holtak lelkéért. Ahogyan mi is gyertyát gyújtunk a halottainkért. Míg odahaza ez kissé szomorú ünnepnek tűnik, addig itt megpróbálják vidámabb körítéssel tálalni. Tulajdonképpen egyik ünnepet sem szeretem itt, mert számomra a hivalkodásról szól. Én legalább is annak látom. Mert az a fontos, hogy ki hord drágább jelmezeket, drágább kiegészítőkkel. Ki ad drágább és több édességet, ki vesz nagyobb és drágább tűzijátékot. Miközben én szomorú szívvel gyújtottam meg a 10 gyertyácskánkat a család tagjainkra gondolva.
Címkék: 0 megjegyzés
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)
Üzemeltető: Blogger.
abcs