Kicsit előbb ugyan, de szerintem kellően megemlékezve a 35. előtt.
Jól éreztük magunkat, legalább is én úgy hiszem, pedig nem kevés felkészülés volt mögötte.
Mindenképpen szerettem volna valami olyasmit készíteni amit szeret, ami kicsit különleges, ami egy kicsit magyar és a legnagyobb kihívás, amit mindenki megeszik. Jó alaposan átválogatott kis csoport vagyunk. Van aki szereti a levest, van aki nem, van aki eszik sertés húst, van aki csak csirkét, éppen ezért a marha és a bárány kizárt volt. Van aki szereti a brokkolit, van aki szereti a gombát, van aki csak a jég salátát eszi meg, van aki semmi zöldet. És most egy szó vicc én nem eszem Zöldet, aki nem eszik zöldet. Szóval lesz aki érti, lesz aki nem az előző mondatomat. Remélem aki érti most jót kacag.
Felkészülés alatt pedig azt a
molyolást és az internet és a
szakács könyvekkel töltött időt értem amíg
megvilágosodott a kis
agyacskám, hogy mit is főzzek, illetve az előkészületeket.
Hozzáteszem, hiába a sok recept természetesen improvizáltam.
Amikor kijöttem Angliába Zoli is velem tartott, végül rövidre szabta a tartózkodását, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy egy este éhesek voltunk, ki akartunk kapcsolódni és találomra bementünk egy "étterembe". Ez egy portugál stílusú hely, ahol többnyire grillen sült csirke a menü. A dolog pikantériája a pác, amelyben a csirkét előkészítik. Nagy kedvenc lett a
Nando's. A csirkét
ún.
peri-peri szószban és szósszal készítik, ami tulajdonképpen egy fűszerekből álló keverék, úgy mint a
vegeta, a piros arany, a
ketchup, a
curcuma...
Azonban a teljes titok megtartásával, a boltokban is hozzá lehet férni a fűszer keverékekhez. Ez a nagy körítés pedig arra szolgált, hogy elmagyarázzam, hogy mitől lett ízletes a csirke. A csirke combokat megsóztam, beszórtam ezzel a fűszerrel, bedobtam a
sütőzacsiba, egy leheletnyi olíva olajat öntöttem rá és megsütöttem. ( A csak csirkét fogyasztóknak. )
Csirke húsból főztem levest, lehűtöttem és a minimális zsiradékot is eltávolítottam hátha a levest nem szerető mégis megkóstolja, megtisztelt vele. Mivel a főtt csirke hús elfogyasztása igen nagy kérdés nálunk, így tettem egy próbát, ami tulajdonképpen bejött, de még a hús mennyiség így is soknak bizonyult. ( Ezt úgy kell elképzelni, hogy ami 12 db csirke szárnyról tisztán lejön, azaz
kb 15 dkg. ) Szóval húsdaráló híján késsel, jó hosszan aprítottam a főtt húst, adtam hozzá tojást, minimális sót, kevés borsot, zöldség zöldet és
kb 2
evőkanálnyi grízt, kevertem, golyókká formáztam és lobogó forró kockából készült húslébe dobtam és kifőztem.
Mint említettem köretnek volt szimpla saláta ( a jég saláta külön edényben, de volt
mix is a saláta evők kedvéért. ) Volt rizs, párolt zöldségek, mint brokkoli, borsó. répa, kukorica és
grillezet gomba fejek. Külön a saját kedvemért, aztán mint kiderül más kedvéért is készítettem egres mártást ( szőrös friss angol egresből, legközelebb esküszöm megborotválom őket ).
A felkészülés másik hosszan tartó főfogása pedig a sertés hús volt. Sertés húst vettem egyben, egy ilyen hálóba tekerve. Azt levettem, a húst sóztam, hagyma szeleteket és fokhagyma gerezdeket tettem a hús közepébe, és vissza göngyöltem a hálóba. Leöntöttem 1/2 l vörösborral, és annyi olíva olajjal, hogy ellepje, megszórtam borsfűvel, kakukkfűvel és a hűtőben három napig, naponta a pácot felkeverve és a húst megfordítva pácoltam. Végül ebben a pác lében fedeles jénai edényben kisütöttem.
Mivel már megérkezett a kenyér sütő gépem, így kívánságra készítettem vele valamit. A valami egy tulajdonképpen lapos fonott kalács lett. Igyekszem kideríteni, hogy miért lett lapos, hiszen Magyar országon ez egy jól bevált recept volt, és az ízére senki nem emelt panaszt. Tulajdonképpen csak nekem volt gondom vele, vagyis a méretével. Íme egy idézet a lisztről, a Magyar lisztről:
A finomliszt apró szemcse méretű, csekély korpa tartalmú, ezért világos szín árnyalatú. Főként a háztartásokban, vendéglátó ipari egységekben és a sütő iparban használják fel nagyobb mennyiségben.Az Angliában vásárolt lisztnek a tapasztalatommal ellentétben a fogása durvább, mondhatni homokosabb ( karcosabb ), a színe inkább szürke volt, a csomagoláson az állt, hogy nem vonták ki belőle a sikért (vagy nem teljesen ). Lehetséges probléma forrásnak jelöltem meg, anyu pedig azt mondja, hogy biztos ami biztos alapon adagolt élesztő mennyiségem okozta a problémát, mivel a tészta kelési programjával nem volt gond. Éééés mivel a lisztet nem találtam jó minőségűnek, ééés mivel az élesztő nem teljesen olyan mint otthon, egy kicsivel többet tettem mint ami az élesztő csomagolásán javasolt. Szóval legközelebb megpróbálom angol liszttel és pontos mennyiségű élesztővel, utána többé nem kísérletezek, beszerzem a Magyar lisztet, mert egy jó recept nem érdemli meg, hogy megcsúfoljuk rossz minőségű liszttel. Liszteket említve azokkal még kísérleteznem kell, hogy mi, mire is lesz jó, csak nem tudom meddig leszek türelmes. Most vettem úgynevezett erős búza lisztet, hááát majd meglátjuk, a vak is azt mondta.
Ezen kívül hiány termék, de volt ropi és perec. Tornyocska "tésztából", tornyocska forma nélkül tulajdonképpen dió golyók, és természetesen volt torta.
Nem mintha nem tudnék sütni, de azért a 35 mégis csak 35 tehát az öccsétől egy marcipán tortát kapott a lelkem. Igen szerényen ittunk, elfogyott komoly 3 üveg sör, 1 üveg pezsgő, 1 pohár vörösbor és 1 pohár vodka.
A lényeg mégis az, hogy együtt voltunk és jól éreztük magunkat.
